Hollandiában petíciót indítottak annak érdekében, hogy megakadályozzák Wopke Hoekstra holland külügyminiszter kinevezését Frans Timmermans helyére az uniós klímavédelemért felelős biztosi pozícióban. A szervezők a DeGoedeZaak (DGZ) nevű kampányügynökség által közölték az NL Times angol nyelvű holland hírportállal csütörtökön.
A minap lemondott uniós klímaügyi biztos és ügyvezető alelnök helyére javasolja Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök Wopke Hoekstrát, a holland külügyminisztert, így tehát egy, az egyben átvenné Frans Timmermans pozícióját. Mindez úgy történik, hogy Hoekstranak nincs érdemi klímaügyi diplomáciai tapasztalata, noha ő képviseli majd az EU-t a COP28 klímaügyi csúcson, hiszen előtte öt évig holland pénzügyminiszter volt, azt megelőzően pedig a Shell, illetve a McKinsey tanácsadó cégnek dolgozott.
Mark Rutte ügyvivő holland miniszterelnök pénteken Hágában bejelentette, hogy Wopke Hoekstra külügyminisztert (lásd címlapképünkön) jelöli Hollandia új európai uniós biztosának. Hoekstra korábban holland pénzügyminiszterként komoly hírnevet szervezett azzal magának Brüsszelben, hogy erősen ellenezte a koronavírus-válság kitörése idején a közös uniós "koronakötvények" kibocsátását, azaz a pénzügyi terhek megosztását ilyen módon, miközben klímavédelmi diplomáciai tapasztalata nincs. Egyelőre nem lehet biztosra venni, hogy Hoekstra teljesen megkapja azt az uniós biztosi portfóliót, az európai zöld megállapodás ügyének elsődleges vitelét, amelyről holland belpolitikai okok miatt lemondott Frans Timmermans első bizottsági alelnök.
Benyújtotta lemondását az európai bizottsági tagságáról Frans Timmermans ügyvezető alelnök, az európai zöld megállapodásért felelős uniós biztos, miután úgy döntött, hogy jelöltként indul a soron következő hollandiai választásokon - tájékoztatott az Európai Bizottság kedden.
Frans Timmermanst, az Európai Bizottság első alelnökét, javasolta a novemberi hollandiai választásokon közös listájának első helyére a Munkáspárt (PvdA) és a Baloldali Zöldek (GL) - közölte pénteken a zöld párt. A jelöltségről a két pártnak augusztus 22-ig kell szavaznia, és ha aznap hivatalos miniszterelnök-jelöltté válik Timmermans, akkor a szabályok értelmében le kell mondania brüsszeli állásáról, amelynek keretében az Európai Zöld Megállapodás végrehajtásáért felel.
Németország megállapodásra jutott az Európai Unióval arról a mérföldkőnek számító rendeletről, amely előírja, hogy az új autóknak 2035-ig szén-dioxid-semlegesnek kell lenniük - számolt be a Bloomberg.
Európában készülnek a legjobb autók, ezért nem lehetünk a múlt rabjai, tömeges akkumulátorgyártásba kell kezdeni - jelentette ki Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős uniós biztos a Bild című német lapnak adott pénteki interjúban.
"Az afrikai kontinens valószínűleg Európa legfontosabb partnere lesz a megújulóenergia-ágazat fejlesztése terén" - mondta Frans Timmermans az EurActive-nak a Nemzetközi Megújulóenergia-ügynökség (IRENA) Abu-Dzabiban tartott közgyűlése keretében adott interjújában. Mindez jól rávilágít arra, hogy a főként napenergia terén gazdag afrikai kontinens északi része mennyire fontos lesz főként Dél-Európa stabil és zöld áramimportja, illetve a hidrogéntermelés terén is, és közben az együttműködés az észak-afrikai térség stabil áramellátásának megteremtésében is kapóra jöhet.
Ma már a napnál is világosabb, annak a nemzetnek vagy régiónak, amely vezető szerepet kíván betölteni a jövő autóiparában, élen kell járnia az elektromos hajtásláncok és járművek fejlesztésében, gyártásában, a kapcsolódó töltőinfrastruktúra fejlesztésében és kiépítésében, a szoftverek és chipek fejlesztésében és gyártásában, valamint a megfelelő tudásbázis megteremtése érdekében az oktatásban. Kína és az Egyesült Államok időben felismerte ezt és rendelkezésére álló eszközével azon dolgozik, hogy felgyorsítsa az elektromobilitásra történő átállást. Frans Timmermans minderre reagálva véleménycikkében, amelyet változtatás nélkül közlünk, kijelenti, ha a nagy múltra visszatekintő európai autóipar meg akarja őrizni versenyképességét, a jövőbe kell tekintenie. Az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke egyben hangsúlyozza, kiskapuk nyitva hagyása, pótmegoldások alkalmazása helyett verhetetlen, kiváló minőségű elektromos autókat kell előállítanunk, ez Európa és a világ érdeke is.
Nem feltétlenül a most következő tél lesz embert próbáló az EU-ban, hanem a 2023-as és a 2024-es, mert orosz gáz nélkül ennyi időre van szükség ahhoz, hogy az energiaválság előtt és óta hozott intézkedések érezhető változást hozzanak Európában – jelezte a mai újabb energetikai bejelentések kapcsán szervezett interjúk keretében a Szabad Európának Frans Timmermans. Az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke közben éles hangon bírálta a magyar kormányt az oroszok iránt tanúsított magatartása miatt.
A fokozódó téli gázválság veszélyére hivatkozva arra kérte ma az uniós tagállamokat az Európai Bizottság egy új tervben, hogy augusztustól márciusig önkéntes alapon 15%-kal mérsékeljék a gázfogyasztásukat az elmúlt 5 évi átlaghoz képest és ehhez találják ki az ösztönző intézkedéseket, mert ha ezt a mértéket nem sikerül elérniük, vagy az oroszok miatti gázhelyzet indokolja, akkor ez az ajánlás kötelező intézkedéssé válik – jelentette be Brüsszelben a testület felsővezetése. Nem véletlen, hogy a magyar kormány éppen augusztustól tervezi bevezetni a magyar rezsicsökkentési rendszer átalakítását úgy, hogy az átlagfogyasztás feletti részre a piaci árakat kelljen fizetni, hiszen a kimondott cél ezzel részben éppen az, hogy aki csak tud, spóroljon a gázfogyasztáson. Lényegében ezen és egyéb intézkedéseken keresztül az országtól egyébként is erősen elvárt gázfogyasztás csökkentést ki tudná pipálni a kormány.
Az európai uniós tagállamok közötti szolidaritás nem egyirányú utca, és a közösség eddig a legteljesebb mértékben szolidáris volt Magyarországgal - jelentette ki Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke csütörtökön a Westdeutscher Rundfunk (WDR) német regionális közszolgálati médiatársaság Europaforum nevű rendezvényén Oroszország Ukrajna elleni háborújával kapcsolatban.
Tudjuk, hogy „politikailag lehetetlen” az európai karbonkvóta rendszer (ETS) felfüggesztését kérni, de megkerestünk holland, francia és német EP-képviselőket, hogy valahogy rugalmasabb legyen a rendszer, mert különben pont az energiaátmenetet, a zöld energiák felé elmozdulást lehetetleníti el a túl magas kvótaár – jelezte egy hétfői sajtótájékoztatón Wojciech Dabrowski, a legnagyobb lengyel közműcég (PGE) vezérigazgatója. Közben az uniós klímapolitika egyik legfőbb döntéshozója, Frans Timmermans európai bizottsági alelnök még nagyobb gyorsítást akar a zöld energiák felé az orosz fosszilis energiahordozókról való mielőbbi leválás érdekében, de nagy kérdés, hogy mindez a gyakorlatban hogyan tud megvalósulni a komoly költségek mellett.
Az Európai Bizottság szerdán három új kezdeményezést fogadott el, melyek ahhoz szükségesek, hogy az Európai Unió valóra váltsa az európai zöld megállapodásban foglaltakat. A Bizottság új szabályokat javasolt az uniós piac kiszolgálása céljából végzett erdőirtás visszaszorítására, illetve az unión belüli hulladékszállításra, továbbá egy új talajvédelmi stratégiát is előterjesztett.
Nem az uniós karbonpiaci árazási rendszer (ETS) a felelős az égig emelkedő energiaárakért, hanem a Covid-járvány után felborult kereslet-kínálati viszonyok, illetve a kedvezőtlen időjárás, és azért, hogy a hasonló heves áringadozásoknak minél kevésbé legyen kitéve az Európai Unió, muszáj felgyorsítva előrehaladni a 2050-es klímacél felé; a tagállamoknak pedig megvannak eszközei a legalább jövő áprilisig magasan maradó árak negatív hatásainak enyhítésére – gyakorlatilag ez rajzolódik ki abból az e hét szerdán megjelenő európai bizottsági közleményből, amelynek aktuális tartalma eljutott az EU-Monitorhoz.
Az európai polgárok az éghajlatváltozást tekintik a legsúlyosabb problémának, amellyel szembe kell néznünk – derült ki a ma közzétett Eurobarométer felmérésből.
Nem volt semmiféle előjele a mostani kitörésnek.
Egyre közelebb a 100 000 dollárhoz a BTC árfolyama.
Cikkünket folyamatosan frissítjük.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
